Földünkön a szélsőséges méretű környezetszennyezés egyik oka a hatalmas mennyiségű élelmiszertermelés, különösen a nagyüzemi hús és tejtermelés. Minden év júniusának második hétfőjén, a Húsmentes Világnapon erre a problémára hívják fel az emberek figyelmét. A hústermelés miatt ugyanis a Föld zöldterületének egynegyedén folyik legeltető gazdálkodás és ez mértételen környezetszennyezést okoz.  

A szarvasmarhák élettani folyamataikból származó metánkibocsátása mellett se lehet szó nélkül elmenni, de a hústermelés szennyezi az élő, az iható vizeket is, ami – tekintve az ivóvízkészleteink vészes apadását, – égető gondot okoz.

Látható, hogy olyan komplex problémáról van szó, amit nem lehet félvállról venni és csak úgy kérni egy újabb húsos szendvicset valamelyik gyorsétteremben.

Az idén június 13-ra eső Húsmentes Világnapot 2015-ben indították el. Célja, hogy minél több ember figyeljen fel a hústermeléssel összefüggő, környezeti károkat okozó hatásokra, és legalább ezen az egy napon válasszon más élelmet magának a hús helyett.

Nem új keletű azonban a húsmentes nap, bár nagyszüleink, eleink péntekre eső húsmentes napja mögött sokkal inkább vallási, egészségügyi szempontok álltak. Ahogy az ésszerű takarékosság is szerepet játszott abban, hogy a hét egy napján nemet mondtak a húsra. A hús ugyanis drága élelmiszer alapanyag volt mindig. Nagyobb beruházásokat igénylő, nehezebben, sokszor kockázatos módon előállítható élelmiszer, amellyel csínján kellett bánni. Azokon a napokon se falták kilószám, amikor lehetett húst fogyasztani. Nem állt garmadában a kamrában a hús, vagy a füstölt, a sonka, a kolbász.  Nem építették mértéktelen, bőséges húsfogyasztásra a konyhát hazánkban se.

Óvatosabban adagolták, fogyasztották azt, hiszen a szegényebb (az átlagos) portákon egész évre be kellett osztani egy-egy disznóvágás után a húst, a szalonnát, a zsiradékot. Jobban tisztelték is a betevőt az emberek, mint ma, amikor tonnányi baromfi, disznó, marhahús kerül a hűtőpultokba, valójában azt se tudjuk honnan. De mindennapra jut annyi, amennyit csak szeretnénk. És drágának érezzük egyre inkább, ha hús után nyúlunk a boltban, de eszünkbe se jut, hogy valójában nem mi, hanem a Föld fizeti meg az árát a mindennapi, mértéktelen húsfogyasztásunknak.

Ez a nap, a Húsmentes Világnap erre hívja fel a figyelmet, óvatosságra és mértékletességre int minket. Valamint alternatívákat kínál, hiszen számos más alapanyaggal jóllakhatunk úgy, hogy a húsfogyasztás „élménye” se veszik el.

Aki nehezebb mond le az állati eredetű termékekről, mégis csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez, az nyugodtan fogyaszthat tejterméket, tojást is. Akár halat is, hiszen még mindig nincs egységes álláspont ebben a kérdésben, hogy a halfogyasztást is el kell e kerülni ezen a napon, vagy az még belefér.

A fehérjében gazdag zöldségfélék is a rendelkezésünkre állnak. A hüvelyesek, a borsó, a bab, a csicseri, a lencsefélék szintén, amelyek akár főzve, párolva, levesként, főzelékként megállják a helyüket. De készülhet a hüvelyesekből akár feltét is, ha azt darálva, fűszerezve fasírtként kínáljuk.

A zöldségekre, gyümölcsökre, gabonafélékre alapozott táplálkozás nem csak a hús alternatívájaként lehet remek döntés, hanem önmagában jó választás. Mert egészségesebb, a mindennapi táplálkozásban is értékes szerepet játszó alapanyagokról van szó.

Valójában döntés kérdése csupán a húsmentes élelmiszer választás, mert az egészséges, értékes és ízletes táplálkozás akkor is megvalósítható, ha a hús helyett a zöldségek, gyümölcsök, gabonák, vagy a tejtermékek mellett tesszük le a voksunkat.

Akár ezen a napon, akár az év más napjain döntünk úgy, hogy valamilyen alternatívát választunk hús helyett, érdemes ezt a választást a következő adatokkal alátámasztani magunkban.

Mert már egyetlen egy húsmentes világnap is ilyen nagy hatással van a Földre, az életünkre.

  • Ha senki se fogyasztana ezen a napon húst hazánkban, akkor annyival csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyi kibocsátásával 2438-szor lehetne körbeautózni a Földet.
  • A kalóriafogyasztás csökkenése is igen beszédes, ugyanis hozzávetőlegesen 885 millió kalóriával kevesebb fogyna, ha ezen napon nem ennénk húst.
  • Körülbelül 48 tonna zsiradék, azaz 3,5 Big Ben súlya maradna az emésztőrendszereken kívül – ami igen értékes egészségügyi hatást gyakorolna egy ország népességére.
  • 2300 hektár, azaz 89 000 teniszpályányi termőterület pihenhetne meg.

Nagyon fontos érv a Húsmentes Világnaphoz való csatlakozás mellett az is, hogy minél többen csatlakozunk ehhez a kezdeményezéshez, annál kevesebb lesz az éhező gyomor azokon a területeken, ahol nagy az ínség. Ugyanis az élelmiszertermelésben ugyanannyi húsra alapozott kalória eléréséhez körülbelül 5-8-szor több gabonára van szükség, mint a növénytermesztésre alapozott élelmiszer előállítás során. Több élelem kerülhet a rászorulók asztalára.