A Global Footprint Network évente kiszámítja az emberiség átlagos fogyasztását a Föld átlagos teherbíró képességéhez képest. Ez a nap idén augusztus 1-jére esik. A számításuk alapjánmeghatározzák azt a napot, amikor minden évben elkezdünk a bolygónk lehetőségein felül élni, és ökológiai deficitbe kerülünk. Lényegében ettől a naptól kezdve az év végéig a Föld erőforrásait gyakorlatilag kizsákmányoljuk.
Egy évszázaddal ezelőtt még nem létezett az ökológiai lábnyom fogalma. Az elmúlt 63 évben azonban elegendő adatot gyűjtöttünk ahhoz, hogy észleljük, az emberiség ökológiai lábnyoma megduplázódott. Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás jelentősen nőtt, a Föld kapacitása nem változott.
Minden város, állam vagy nemzet ökológiai lábnyoma összehasonlítható biokapacitásával. Ha egy népesség ökológiai javak iránti kereslete meghaladja a kínálatot, akkor az adott régió ökológiai deficitet szenved.
A kínálati oldalon egy város, állam vagy nemzet biokapacitása a biológiailag produktív földterületét és tengeri területét jelenti, beleértve az erdőterületeket, legelőket, szántóföldeket, halászterületeket és beépített területeket.
A keresleti oldalon az ökológiai lábnyom méri a lakosság keresletét a növényi eredetű élelmiszerek és rosttermékek, az állattenyésztés és a haltermékek, a fa és egyéb erdei termékek, a városi infrastruktúra számára kialakított tér és az erdők iránt, amelyek elnyelhetik a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátását.
Globális Földigény
Az ökológiai terhelés gyors növekedése éles ellentétben áll a Föld statikus életfenntartó képességével. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi globális életmódunk fenntartásához 1,7 Földnyi erőforrásra lenne szükségünk. Magyarországon például az átlagos fogyasztás 2,5 Földnyi erőforrást igényel.
Vannak nálunk szennyezőbb országok is. Katar például évek óta vezeti a listát, jelenleg 8,7 Földnek megfelelő erőforrást fogyaszt. Luxemburg 7,3-as Föld lábnyomával szorosan követi. Az Európai Unión belül az átlagos ökológiai lábnyom 3 Földnyi erőforrás körüli. Ez a nemzetek közötti eltérés nemcsak a fogyasztási szokásoktól, hanem a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságtól, a szakpolitikák végrehajtásának eltérő szintjétől és az ország fejlettségétől is függ.
Az olyan nemzetek, mint Jemen, Haiti, Burundi, Ruanda és Kelet-Timor a legkisebb egy főre jutó ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mindegyikük mindössze 0,4 Földnyi erőforrást fogyaszt. Ezek az alacsony számok gyakran az iparosodás és a fogyasztás alacsonyabb szintjével korrelálnak, de rávilágítanak az erőforrások elosztásában és felhasználásában világszerte tapasztalható erős egyenlőtlenségekre is.
A kiváltó okok
A növekvő ökológiai lábnyom mögött álló hajtóerők sokrétűek. A gazdasági növekedés, a népességnövekedés és a magasabb fogyasztási arányok mind hozzájárulnak a nagyobb mértékű erőforrás-kitermeléshez és hulladéktermeléshez. A Földnek azonban változatlanul megvan a képessége arra, hogy ezeket az erőforrásokat regenerálja és a hulladékot elnyelje egy bizonyos szintig. Ez az egyensúlyhiány azonban tovább terheli a már amúgy is túlterhelt ökoszisztémákat.
Egy főre jutó CO2 kibocsátás az említett országokban
A grafikonon jól láthatók az említett országok egy főre jutó szén-dioxid kibocsátása. Katar és az Egyesült Arab Emírségek igen magas szén-dioxid kibocsátású országok. Az említett, minimális öko lábnyomú Haiti, Yemen és Burundi éppen, hogy súrolja a grafikon alját. Mi magyarok középen kullogunk a legmagasabb és a legalacsonyabb karbonlábnyommal rendelkező országok között. Van tehát min javítanunk!
Az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a természeti erőforrások kimerülése mind olyan problémák, amelyek közvetlenül összefüggenek a túlfogyasztással.
Sürgősen át kell gondolnunk fogyasztási szokásainkat és életmódunkat. Az erőforrások pazarlása nemcsak a környezetünkre van negatív hatással, hanem hosszú távon a gazdasági stabilitásunkat is veszélyezteti. Ha nem változtatunk, akkor a gyermekeink egy imerült, megterhelt bolygón fognak élni.
Ahhoz, hogy a következő generációk számára is élhető bolygót hagyjunk hátra, fontos, hogy mindenki – egyén, közösség és kormány – felismerje saját felelősségét.
Környezetvédelmi aktualitásokkal kapcsolatos cikkeket a planetz weboldalunkon találsz.
Nézd meg hogyan élhetsz tudatosabban! Kattints a képre!
