Az élelmiszer pazarlása nem csupán etikai kérdés, hanem komoly társadalmi, gazdasági és környezeti probléma is. Évente világszerte a megtermelt élelmiszerek 13%-a vész el már a betakarítás és a kiskereskedelem között, míg a háztartásokban, éttermekben és a kiskereskedelmi láncokban további 17% kerül a kukába. Az élelmiszerhulladék mértéke elképesztő, figyelembe véve, hogy a világon közel 800 millió ember éhezik. Ezzel szemben az elpazarolt élelmiszer mennyisége elegendő lenne ahhoz, hogy minden rászoruló ember táplálékhoz jusson.
Az élelmiszerveszteség és -pazarlás ráadásul komoly terhet jelent a környezetre is, hiszen a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszer szénlábnyoma 3,3 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős évente. Ezen felül az előállításhoz használt víz mennyisége a Genfi-tó térfogatának háromszorosát is meghaladja.
Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem nemzetközi napja
Az Élelmiszer-pazarlás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napját 2019 óta minden év szeptember 29-én ünneplik, hogy felhívják a figyelmet a pazarlás következményeire és cselekvésre ösztönözzenek. Az idei esemény középpontjában a „Cselekvés az élelmiszer-rendszerek átalakításáért” áll, mely arra buzdítja a kormányokat, vállalatokat és magánszemélyeket, hogy tegyenek lépéseket az élelmiszer-veszteség és a felesleg csökkentésére.
Az ENSZ és a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) szerint az ételhulladék csökkentése nemcsak az élelmezésbiztonságot javíthatja, hanem hozzájárulhat a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerek kialakításához és az éghajlatváltozás mérsékléséhez is. A felesleg mérséklésével kevesebb élelmiszer kerülne hulladéklerakókba, így kevesebb metán szabadulna fel, ami az egyik legkárosabb üvegházhatású gáz.
A globális élelmiszer-veszteség statisztikái
A globális adatok ijesztő képet festenek. Az UNEP (Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja) adatai szerint a világon előállított élelmiszerek 14%-a a betakarítás és a kiskereskedelem között veszik el, míg további 17% a háztartásokban, éttermekben és a kiskereskedelmi szektorban megy kárba. Az élelmiszer-pazarlás teljes mennyiségét 1,3 milliárd tonnára becsülik, amely az élelmiszertermékek több mint egynegyedét jelenti.
A legnagyobb veszteség a gyökérzöldségek, gyümölcsök és zöldségek terén tapasztalható, ezek 45%-a vész el vagy kerül a szemétbe évente. A probléma a fejlődő és fejlett országokban hasonlóan magas: míg a fejlődő országokban a betakarítás és tárolás során, addig a fejlett országokban a háztartásokban és éttermekben keletkezik a legtöbb hulladék.
A pazarlás környezeti hatásai
A kidobott élelmiszerek hatalmas terhet rónak a környezetre is. A megtermelt, de el nem fogyasztott termékek előállításához felhasznált víz mennyisége évi 250 km³, ami az oroszországi Volga folyó éves vízhozamával egyenértékű. A felesleges termékek miatt évente 1,4 milliárd hektár földterületet használunk feleslegesen, amely a világ mezőgazdasági területének 28%-át teszi ki.
A hulladéklerakókba kerülő étel szintén komoly problémát jelent, mivel a bomlás során nagy mennyiségű metánt termel, ami egy rendkívül erős üvegházhatású gáz. A hulladéklerakókból származó metán kibocsátás a globális üvegházhatású gázok 8%-át teszi ki.
Mit tegyünk, ha csökkenteni szeretnénk a pazarlást?
Az ételpazarlás csökkentéséhez minden szinten cselekedni kell. Az egyéni szinttől kezdve egészen a globális szabályozásokig. A háztartásokban történő pazarlás visszaszorítása érdekében érdemes megfontolni az alábbi lépéseket:
- Vásárlás tervezése: Mindig készítsünk bevásárlólistát, és csak azt vásároljuk meg, amire valóban szükség van.
- Ételmaradékok felhasználása: Az ételmaradékokat felhasználhatjuk más ételek elkészítéséhez, vagy fagyaszthatjuk későbbi felhasználásra.
- Komposztálás: Az élelmiszer-hulladék egy részét komposztálhatjuk, ezzel csökkentve a hulladéklerakókba kerülő mennyiséget.
- Felelős fogyasztás: Támogassuk a helyi termelőket, vásároljunk szezonális és helyben előállított termékeket.
Nemzetközi intézkedések a probléma csökkentésére
Az ENSZ és a FAO számos nemzetközi programot indított, amelyek célja a pazarlás visszaszorítása és a fenntartható élelmiszer-rendszerek kialakítása. Ezek közé tartozik a Sustainable Development Goal (Fenntartható Fejlődési Cél), amely 2030-ig célul tűzte ki a felesleges veszteségek felére csökkentését.
Az ENSZ Élelmiszer-veszteség és Hulladék Adatbázisa (Food Loss and Waste Database) nyíltan hozzáférhető jelentésekből és tanulmányokból tartalmaz adatokat, amelyek segítik a kormányokat és szervezeteket az élelmiszer-pazarlás kezelésében.
Összegzés
Az ételhulladék csökkentése kulcsfontosságú lépés egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez. Az élelmiszer-rendszerek átalakítása és a veszteség mérséklése hozzájárulhat az éhezés felszámolásához, a környezeti terhek mérsékléséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Mindannyiunk felelőssége, hogy tudatosan vásároljunk, főzzünk és fogyasszunk, ezzel segítve a globális ételpazarlás visszaszorítását.
Ha szeretnét tudni hogyan élhetsz környezettudatosabban, olvasgass a praktikák közt: PlanetZ