Régen az utazásoknál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy minél messzebb jussunk, minél egzotikusabb helyeket fedezzünk fel. Nem sokat gondolkodtunk azon, hogy környezetvédelmi szempontból az vajon etikus-e. Vajon bírja-e a bolygó utazásunk valódi költségeit és terheit.
Mert amikor útnak eredünk, nem csak mi fizetünk, fizet a természet is miattunk. Nem is keveset.
Ma már tudjuk, hogy van olyan helyzet, amikor úrrá kell lenni a kíváncsiságunkon és tiszteletben kell tartani egy-egy olyan helyszínt is, amely sérülékeny, vagy sérülékennyé vált a jelentős, globális turizmus miatt. Ma már tudjuk, hogy nem attól dől össze a világ, ha idén nyáron közeli úti célt választunk magunknak, mert ráébredtünk, hogy nagyon is fontos a zöld, a környezetünket védő gondolkodás ezen a területen is. Sok kicsi sokra megy alapon, rajtunk is múlik, a mi, természettel kapcsolatos TAPINTATUNKON is múlik ennek a gyönyörű Földnek az egészsége.
Ezek a szempontok nagyon sokat segíthetnek, ha nyaralásra készülünk:
Mivel?
A környezetet leginkább védelmező utazások azok, amelyek során gyalog vagy saját erővel meghajtott járművel jutunk el. Vagyis a repülőgép nem igazán jöhet szóba. Az autók közül is inkább azok, amelyek alacsonyfogyasztással bírnak, és minden szempontból megfelelnek a káros anyag kibocsátás előírásainak. Jó megközelítés lehet a tömegközlekedés is akkor, ha vonattal vagy busszal megyünk, esetleg hajóval. Mindez sokkal környezetkímélőbb, mint az, amikor egy személy vagy csak egy család utazik autónként. Vannak olyan családok, baráti társaságok, akik kifejezetten azért bérelnek kisbuszt, hogy egy „füst” alatt tudjanak eljutni a kiszemelt célponthoz.
Hová?
Minél közelebb, annál jobb. Hazánk gyönyörű, olyan természeti értékekkel, amelyek felfedezése egészen biztosan nem letudható néhány osztálykirándulással. Mielőtt a világ másik felére kívánkoznánk, érdemes lehet megismerkedni a hazai tájakkal is. De ha már külföld, igazi tapintatra és zöld gondolkodásra vall, ha igyekszünk elkerülni azokat a helyeket, amelyek a nagy számban odautazó turisták miatt hatalmas nyomásnak vannak kitéve. Keressünk eldugott kis falvakat, keressünk helyi, magán szállásadókat és kerékpárral vagy gyalog, lassú tempóra váltva igyekezzünk megismerni az országot. Bár sok ország a turizmusra alapozza bevételei jelentős részét, a környezeti teherrel nem feltétlenül tudnak számolni. Rajtunk, utazókon múlik, mennyire tartjuk tiszteletben otthonukat.
De figyeljünk arra is, hogy ne tévedjünk tiltott területre, hiszen lehetnek olyan országok, ahol szigorú szabályokkal védik a legsérülékenyebb természetvédelmi területeket. Csak oda tegyük be a lábunkat, ahova az adott ország szabályai azt megengedik.
Bár a kempingezés alapvetően környezetbarát tevékenység, a vadkempingezéssel már más a helyzet. Új-Zélandon például a közeljövőben tervezik e területen szigorítások bevezetését, ugyanis a helyi hatóságok a kempingezőket teszik felelőssé az emberi széklet természetbe kerüléséért.
Mit csomagoljunk?
A lehető legkevesebb dologra van szükség ahhoz, hogy jól érezzük magunkat utazásaink során. Sokan még ma is vakáció-shoppingot rendeznek, és utazás előtt felújítják a teljes ruhatárat. Pedig szükségtelen divatbemutatóra készülni, nem kell minden nyáron se új fürdőruha, se új papucs, és a régi strandtörölköző is szívja a vizet, nem kell újat venni. Amikor csomagolásra készülünk, a lehető legkisebb utazótáskát vegyük elő. A kis tárolóhely tudatosságra ösztönöz. Kevesebb vásárlásra késztet, hiszen hazafelé se fog megnőni a táska űrtartalma.
Felejtsük el a műanyagot?
Az egyszer használatos műanyag igazi átok erre a világra, – a sokszor használatos műanyag tárolók valamivel jobbak bár előbb utóbb azok is a természetet fogják károsítani. Alapelv tehát a nyaralás során is, hogy minél kevesebb műanyagra alapozzuk a szórakozást. Lehet üveg vagy acél kulacsunk – amit megtölthetünk vízzel. És ahogy itthon a hétköznapok során, külföldön is jó szolgálatot tesznek a saját, vékony anyagú, de erős textil táskák, tasakok.
Mit hozzunk haza?
Semmit. Ezt nem is kell talán ragozni. Nincs szükség tárgyi emlékekre. Kóstoljuk meg a helyi finomságokat, érezzünk rá annak a helynek a hangulatára, ahol vendégek lehetünk. Készítsünk pár képet és üres kézzel jöjjünk haza. Nem kell szuvenír, nem kell kiskavics, nem kell madártoll.
És bónusz: Önkéntes zöldmunka
Pár órát azonban szánhatunk arra értékes nyaraló időnkből, hogy besegítünk a helyieknek a környezet megóvásában. Keljünk egyik nap hajnalban, menjünk le a partra (ha olyan helyen nyaralunk) és szedjünk össze minél több szemetet.
Ha minden utazó, akár egyetlen órát is így tenne, a legtöbb ország tengerpartja fellélegezhetne.
Képek forrása: https://pixabay.com/hu/