A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak
Méltán ünnepeljük hazánkban 1994. óta a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án a Méhek napját, a május 20.-i Méhek Világnapja (ENSZ World Bee Day) pedig 2018. óta létezik.
Ezek a kis repülő rovarok ökoszisztémánk tartópillérei. Hazánkban jelenleg 109 fajról tudunk, de világszerte több, mint 16.000 méhfélét ismer a tudomány. Ha eltűnnének, hatalmas árat kellene fizetnünk. Albert Einstein mondta egyszer, hogy ha ez megtörténne, az emberiség mindössze négy évvel élné túl őket. Miért is?
A mezőgazdaság mai formája a méhek beporzó tevékenységéhez társulva alakulhatott ki. Az, hogy biztosan kerüljön étel az asztalunkra, nagy részben a méhektől függ. Az élelmiszerek 30%-a, azaz ételünkben minden harmadik falat közvetlen az ő beporzásuknak köszönhető, nélkülük több növény termesztése lehetetlen volna.
A méhek beporzó rendszere időtlen idők óta létezik, jól bevált és tökéletes összehangban van a természettel. Valami mással próbálni pótolni mindezt – például ha egy nap robotméhekkel kéne őket helyettesíteni, hogy megmentsük saját magunkat a kihalástól – értelmetlen lenne. Sokkal inkább cél, hogy mi, emberek is újra egyensúlyba kerüljünk a természettel, így a méhekkel is.
Ismerjük meg a méhek világát, hogy tudjuk, miért és hogyan óvhatjuk meg őket a jövőnek!
A cikk végén pedig találsz 10 tippet, mellyel Te magad is hozzájárulhatsz jóllétükhöz, így a méhekkel közös fenntarthatóbb világhoz.
Egy kis méh-történelem
A méhek már a dinoszauruszok előtt is léteztek. Elképesztő alkalmazkodó képességgel és szervezettséggel rendelkeznek. Túléltek mindenféle klímaváltozást, bolygószintű sugárzásokat, „világvégéket”.
Őseink már 10.000 évvel ezelőtt is gyűjtöttek mézet a vadon élő méhektől. Igaz, az ősember még csak édességként fogyasztotta, nem volt tudomása arról, hogy mintegy 70 féle gyógy- és fiziológiai hatással bír az egészségre nézve (a mézzel, illetve egyéb méhészeti termékekkel való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia). Az ősi Egyiptom piramisaiban is találtak mézet – mely több ezer év távlatából is fogyasztható állapotban volt! Bizony, a méz szinte képtelen a megromlásra – ez pedig olyan ritka tulajdonság, ami nagyon kevés élelmiszerről mondható el, sőt csak olyasmikről, amik ehetőek ugyan, de nehezen értelmezhetők önmagukban ételként (pl. só).
A középkorban leginkább a kolostorok, apátságok foglalkoztak méhészéttel, ahol méhviaszból gyertyákat készítettek, illetve mézsört főztek – mindkét termék nagy népszerűségnek örvendett. Antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatását már rég óta ismerték, a háborúk során sebek fertőtlenítésére is használták, számos betegség ellen kínálták.
Magyarországon 20 ezer méhész és mintegy 1,2 millió méhcsalád gondoskodik a méztermelésről, amely évente, az időjárás függvényében 15-30 ezer tonna mézet jelent. A belföldi mézfogyasztás átlagosan fejenként 90 dkg, mely alacsonyabb, mint más európai országokban, emiatt a magyar méz nagy része exportálásra kerül. Az uniós méztermelés 10 %-a Magyarországról származik.
A méznek számos jó hatása van egészségünkre, azonban ennek kihasználásához kb. 1,5 kilogrammra kellene az éves mézfogyasztásunkat növelni. Kedvezően hat az izomzat, s még a szívizomzat működésére is, jót tesz az emésztésnek, ugyanis tisztítja a vért, serkenti a vérkeringést és vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. 80 százalékban szőlőcukorból és gyümölcscukorból áll, amelyek egyszerű cukrok, így gyorsan felszívódnak, könnyen emészthetők, kímélik a májat és a hasnyálmirigyet.
Barátaink a méhek – legyünk mi is méh-barátok!
A méhzümmögést közvetlen közelről hallva, egy méhet látva sokan azonnal menekülőre fogják, vagy megpróbálják lecsapni, attól tartva, hogy az megcsípi őket. Pedig ez a legritkább esetben történik így, és semmiképp sem segít, ha bántani próbáljuk őket. Csak a dolgozó méhek szúrnak, ők is elsősorban a kaptár közelében, védve a felhalmozott készleteket. A kaptártól távol, gyűjtőmunka közben nem támadnak, csak kivételesen lehet egy szúrást beszerezni, ha összenyomjuk, rálépünk, esetleg a hajunkba akad és odakapunk.
Ha lakásban, épületben vagyunk, inkább nyissuk nagyra az ablakot, hátha kitalál, vagy óvatosan borítsunk rá poharat, majd alulról egy lapot és vigyük a szabadba, hadd távozzon békével.
Méhek – magányosan vagy „állam-családban”
A méhek között vannak magányosan éldegélő fajok, de a méhfélék nagy része államalkotó, szocializálódott rovar. Egy méhcsaládban egy anya, 6-8 ezer here és a szezontól függően 10-60 ezer dolgozó méh van.
Idén, 2022-ben április 30.-ra esik a méhek napja, a május elsejei anyák napját épp hogy megelőzve. Ennek örömére beszéljünk először a méhanyákról:
A méhanya az egyedüli kifejlett nőnemű egyed a kaptárban. Párzás során, mely a déli órákban, a levegőben történik, akár 20 herével is párosodhat. Ez és a rajzás az a pár alkalom, míg a kaptárt elhagyva „világot lát”. A herék ivarsejtjeit elraktározva ebből gazdálkodik egész további életén keresztül, melyben kizárólag a peték lerakásával foglalatoskodik. Ez napi 2000 petét is jelenthet, (mely a teljes testsúlyának megfelelő mennyiség!), egy egész szezon alatt pedig akár 200 ezret. Az extra energiát mindehhez a méhpempő biztosítja, amit a dolgozó méhek állítanak elő nagyon kis mennyiségben. Ha az anya elpusztul, a méhek kb. egy óra múlva megérzik, azonnal lazul az őket összetartó erő. Életükben csakis ekkor alakul ki rövid ideig tartó káosz, miközben igyekeznek új anyát kinevelni.
Utóbbi más alkalmakkal is megtörténik. Abban a családban, ahol minden rendben van, egészségesek az egyedek, van megfelelő mennyiségű élelem és a tavaszi robbanásszerű fejlődés során elérik a kellő létszámot, feltámad a szaporodási ösztön. Előszőr új anyákat nevelnek, majd a kikelés előtt néhány nappal a méhek egy része – feltankolva mézzel – a régi anyával felkerekedik, új lakóhelyet keres magának. Ez a természetes szaporodás az ún. rajzás. A régi családban eközben kikel az új anya, bepárzik, folyik az élet tovább.
A herék (hím ivarú méhek) egyetlen feladata, hogy a méhanyát megtermékenyítsék. A párzást követően – mely csak keveseknek adatik meg – elpusztulnak, a többieket pedig, akikre nem került sor, elűzik a kaptárból és éhen halnak.
A dolgozó méhek sem hosszú életűek emberi léptékkel szemlélve: a gyűjtő szezonban átlagosan 30-45 napig élnek, és ez idő alatt kizárólag a munkára koncentrálnak. A családon belüli feladatokat elosztják egymás között, mely koruk és fejlettségük szerint is változik. A fiatal méhek tisztigatást végeznek, majd dajkálják a fiasítást, építenek, mézet érlelnek, őrködnek. Később elhagyják a kaptárt, felderítenek, vizet hordanak, nektárt, virágport, propoliszt gyűjtenek. Közülük néhányan a kaptár életét fenntartva áttelelnek, így a maguk 4-6 hónapjával a leghosszabb életű méhek. Télen összehúzódva, fürtöt alkotva védekeznek a hideg ellen, és azt a mézet fogyasztják, amit a nyár folyamán sikerült összegyűjteniük.
Egy méh akár ezer virágot is meglátogat egyetlen kirepülés alkalmával. Egy körút valamivel több, mint fél óráig tart, és kb. 70 milligramm nektár begyűjtését eredményezi. Egy kilogramm méz összegyűjtéséhez legalább 2 millió virág meglátogatására van szükség (gyérebb mézelő képességű virág esetén akár 5 millióra is).
Egy méh átlagosan 24km/h sebességgel tud repülni, azaz 2 millió virághoz átlagosan 140.000 km-t kell megtenniük. Hosszmértékben ez azt jelenti, mintha egy üveg mézért legalább háromszor körberepülnék a Földet!
Máris elfáradtál a számoktól? A méhek született matematikusok!
- A méhkasban teljesen azonos méretű, tökéletes hatszögletű sejteket építenek, melyek méhbölcsőül szolgálnak, vagy a gyűjtött méz számára.
- Képesek mértani pontossággal kiszámolni a távolságot és szögeket, figyelembe véve azt is, hogy a Föld gömbölyű. Szükségük is van erre, hiszen a virágporbegyűjtő útjaik során akár 4-5 km-re is elrepülhetnek a kaptártól, követve a lelőhelyek útvonalát és/vagy onnan pontosan hazatalálva. Mindehhez informálják is egymást: a felderítő méhek képesek „eltáncolni” a társaiknak a közeli víz- és nektárlelőhelyek pontos elhelyezkedését.
A dolgozók jóllaknak hazarepülés közben annak a nektárnak egy részéből, amelyet éppen hazaszállítanak. Elképesztő a teherbírásuk, a hangyákhoz hasonlóan ők is elbírják a testük súlyának a többszörösét. Mindeközben másodpercenként több mint 10.000-szer rezdül a szárnyuk, ez adja a jellegzetes zümmögő hangjukat.
Ezek az adatok csak megerősíthetnek minket abban, hogy a méhek élete a méhészeti termékeken túl is sok-sok csodát rejt magában.
És mégis, példányszámuk napjainkban folyamatosan csökken. Jelenleg a méhészek legnagyobb küldetése a méhek életben tartása. A kártevők, az erdőírtás, a háborítatlan növénytömeg hiánya, a közlekedésből származó por és gázok, a növényvédő, egyben rovarirtó szerek méhekre is mérgező hatása és a klímaváltozás miatt számos rovart, így a méheket is kihalás veszélyezteti. Vannak országok (pl. Kína), ahol az egyedszám már olyan alacsonyra csökkent, hogy kézzel porozzák be a virágokat.
Hogy megelőzzük a méhek kipusztulását, világszerte számos kezdeményezés jött létre. Érdemes elgondolkodni azon, mi mindent tehetünk mi magunk közvetlen környezetünkben beporzó-mézgyűjtő kis barátaink életének megkönnyítéséért, lehetséges megmentésükért!
- A tavaszi, nyári melegben itatóval segíthetjük a méheket. Egy nagyobb virágalátét, vagy bármilyen lapos tál megfelelő, amelynek a széle nem meredek. Tegyünk bele egy faágat vagy lapos követ, amiről biztonságosan érhetik el a vizet a méhek.
- Ha nincs kerted, ültess mézelő virágokat a balkonodra, ablakodba! Már néhány tő is remek pihenő lehet a méhek számára. (Mézelő fajok tippjeiért olvass tovább akkor is, ha nincs kerted!)
- Kerted van pázsittal? Nyírd ritkábban a füvet! Egy tanulmány szerint a három hetente vágott gyep fűszálai között nőhet a legtöbb a virág (pl. pitypang, százszorszép, lóhere), ez vezethet a fajokban leginkább gazdag méhlátogatásokhoz. (Ha útsávok vagy villamos sínek között ilyet látsz, ne háborogj, hogy „mi ez a gondatlan gazmező?”, nagy valószínűséggel a tudatos városi méhlegelő példáját láthatod.)
- Hagyd a kertben megtelepedő vadvirágokat „elburjánzani”! A kerek repkény, árvacsalán, vagy indás ínfű rendkívül sok méh számára jelent oázist.
- Vethetsz vadvirágos fűmagkeveréket, vagy a virágágyásokba ültethetsz olyan növényeket, amelyeket kedvelnek a méhek. Számos fűszernövényünk ilyen, pl. a mentafélék, a zsályafélék, az izsóp, kakukkfű, borsikafű, metélőhagyma, rozmaring, szurokfű – ezek ráadásul mind a konyhába is kerülhetnek, így kétszeres a hasznuk.
- A dísznövények közt is számos méhbarát akad: sáfrány, a fürtös gyöngyike, kasvirág, veronika, levendula, méhbalzsam, gólyaorr, varjúháj, borágó, gyapjas tisztesfű (nyúlfüle), harangvirágok, díszhagymák, szellőrózsák, iringó, mályva, napraforgó, gyűszűvirág, pillangóvirág, tátika, rézvirág, vagy a mezőgazdaságban takarmányként vetett és csodás lila mezőket alkotó mézontófű.
- Hívogató cserjék: a lilaakác, nyári orgona, különböző loncfélék és a bangita mind-mind méheket és lepkéket csalogató, őket tápláló virágot hoznak. Ahol csak közönséges fagyal sövény van, ne nyírjuk le virágzáskor, ennek a virágzatát is számtalan méh és pillangó keresi majd fel.
- Érdemes a virágzási időt is figyelembe venni: a virágokat összeválogathatjuk úgy, hogy kora tavasztól (sáfrány, fürtös gyöngyike, ibolya, kankalin) a nyár forró, és a vadonban virágszegény időszakán át (levendula), egészen késő őszig (évelő őszirózsa, japán szellőrózsa) legyen miért a kertünkbe jönniük a méheknek. A talajtakarónak ültetett meténg,vagy a sárga árvacsalán virága is igen vonzó beporzó barátaink számára, de még a falra futtatott vadszőlő virágzatát is nagyon sok méh keresi fel.
- Csak akkor használj rovarirtószereket és egyéb kemikáliákat, ha feltétlen szükséges! Ne feledd, amivel a gyomokat, kártevőket visszaszorítod, nagy valószínűséggel a hasznos méheknek is árt.
- Készíts vagy vegyél rovarhotelt! Ez olyan, ember által kialakított – rendszerint házikó formájú – építmény, amelynek célja, hogy optimális körülményeket teremtsen azoknak a rovaroknak, amelyekre a kertnek szüksége van. A rovarhotelek mérete, kialakítása és anyaga igen sokféle lehet, főleg ha minél több rovarnak akar megfelelni. Ugyanakkor léteznek kifejezetten bizonyos fajoknak kialakított hotelek is, ezeknek olykor speciális nevük van, mint például a méhecskehotel. Miért hotel? Némely rovar számára csak átmeneti otthon, ahova az időjárás viszontagságai vagy a fény elől húzódnak be. Ugyanakkor lehet ez állandó otthonuk, téli szállásuk, fészek, vagy táplálékhely is, azaz igazi oázis a megfáradt rovarok számára.
(A tippek forrása: ng.24.hu)
Ajánlanál más tippet is? Oszd meg velünk, hogy másoknak is tovább ajánlhassuk! 🙂
Egyesületünk 2021-ben meghirdette Planet Z Ötletpályázatát: 2022. február 25.-ig jelentkezhettek 18 és 25 év közötti fiatalok környezetvédelem témakörben bármely olyan innovatív ötlettel, amely új kezdeményezés, és amelynek elterjedése fenntartható módon szolgálhatja a környezet védelmét, mellyel nem éljük fel a természeti erőforrásokat, nem károsítjuk az élővilágot, és esélyt adunk a jövő generációinak is a boldog, egészséges életre. Nagy örömünkre 117 érvényes és egyben remek pályázat érkezett be, melyek között a beporzó rovaraink, köztük a méhek életét segítő ötlet is szerepelt.
A „Rovar Dóm” a már létező kültéri rovarhotelek továbbfejlesztett változata, mely nem csak otthont, de egyben vizet és polleneket is biztosít a rovaroknak. Elemekből építhető, bármilyen városi terepen létrehozható műtárgy, mely virágokkal beültetve nem csak esztétikai értéket képvisel, de az annyira fontos beporzó rovarokat is életben tartja. Bármilyen térbe adaptálható, stílusos része lehet a városi környezetnek is.
A pályázat és tulajdonosa, Butter Kitti bekerült a 2.300.000 Ft összdíjazású verseny 12 döntőse közé, 2022. május 16-án pedig szakmai zsűri előtt nyerte el az 1.000.000 forintos fődíjat ösztöndíj formájában, valamint a Design Terminal mentor alkalom különdíját. További információért kövesd a Zöld Követ Egyesület Facebook oldalát!
Többet is megtudnál a méhek ökoszisztémában betöltött szerepéről? Fontosnak tartod erre felhívni a fiatalabb generáció figyelmét is?
Beszélgessetek a méhekről, olvassatok könyveket a témában, vagy nézzétek meg közösen a Mézengúz c. animációs filmet, mely reálisan szemlélteti, milyen láncreakciót indítana el a méhek tömeges visszaszorulása.
Szeressük és óvjuk a méheket! Együtt könnyebb! 🙂