A klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb jeleivel találkozhatunk hétköznapi emberként is, de a változások katasztrofális hatásai világszerte is egyre láthatóbbak.
Becsukhatjuk a szemünket és gondolhatjuk azt, hogy légből kapottak a statisztikák és a figyelmeztető jelek csak valami nagy globális szemfényvesztés során kerülnek az orrunk elé, – de sajnos szó sincs róla. Az a megközelítés se visz előre minket, hogy a Föld éghajlata sokszor változott már nagyot és lám, itt van az ember, meg millióféle élet lakik itt még velünk, mindent túlélünk… mert a jelenlegi klímaváltozás olyan gyorsan zajlik – hogy ahhoz a Föld élővilága nem tud érdemben alkalmazkodni.
Arra, hogy mit tehetünk egyénként, családban élve és közösségi szinten azért, hogy a klímaváltozást lassítani tudjuk, vagy legalábbis ne járuljunk hozzá nagy mértékben a negatív változásokhoz, még visszatérek. Hiszen ötgyermekes édesanyaként, a Zöld Követ Egyesület valamint a Ficsak alapítójaként, nagyon is fontos számomra ez a kérdés, de előtte szeretném egy kicsit körbejárni ezt a témát. Leginkább azért, mert a jelenlegi helyzet javarészt az emberi tevékenység számlájára írható. El nem titkolható tény, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az erdőirtás és az ipari szennyezés növeli a szén-dioxid és egyéb üvegházgázok koncentrációját a légkörben.
Ma már tudjuk, a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxid mennyiségének emelkedéséért az ipari tevékenység, a közlekedés, az iparosodott élelmiszer termelés és az erdőirtás a felelős.
Az üvegházhatású gázok felgyülemlése a légkörben a hőmérséklet növekedéséhez vezet. A hőmérséklet-emelkedés az a kritikus jelenség, amely számos problémát okoz világszerte. A tengerszint emelkedik, a tengerek vize melegszik, a Föld jégsapkái pedig olvadnak. Ennek következtében a világ tengerparti területei árvízveszélynek vannak kitéve, így az érintett térségek lakói rövid idő múlva el kell hagyják otthonukat, máshová kell költözniük. Növények pusztulnak hatalmas számban, és a költözés – a veszélyessé váló, vagy szűkülő élettér miatt – állatot, embert egyaránt érint.
A klímaváltozás további hatásai sok egyéb más mellett:
- Szélsőségessé válik az időjárás.
- Az egyre gyakoribb és súlyosabb hurrikánok, a szélviharok, aszályok és áradások komoly. károkat okoznak az infrastruktúrában, a mezőgazdaságban és az egészségügyben.
- Az élelmiszer-ellátás instabillá válik, és nagy tömegeket fenyegethet éhezés.
- Nő a vírusok, kórokozók és paraziták terjedésének kockázata.
- Az éghajlatváltozás hatása az élővilágra is jelentős nyomást gyakorol. Az állatok és növények esetén sok faj nem képes alkalmazkodni az új környezeti feltételekhez, ami akár kihaláshoz is vezethet.
Mi kell ahhoz, hogy az éghajlatváltozást megállíthassuk?
Első és nagyon fontos feltétel, hogy mi emberek tudatosabban éljünk és jelentős mértékben csökkentsük az üvegházgáz-kibocsátást eredményező tevékenységeket. Elengedhetetlen a megújuló energiaforrásokra való áttérés. Meg kell állítani az erdőirtásokat és az erdők pusztulását. Az energia-hatékony, a Földdel gyengéden bánó technológiák előtérbe helyezése elősegítheti bolygónk hosszú távú fenntarthatóságát.
Az elmúlt években a Föld átlaghőmérséklete egye csak emelkedett – 2020-ban a második legmelegebb év volt az 1880 óta tartó mérések történetében. Sokgyermekes édesanyaként és az élhető környezetért felelősséget érző emberként az foglalkoztat, hogy az ijesztő számok és negatív tendenciák ellen mit tehetünk mi, hétköznapi emberek. A környezet fokozott védelme a hétköznapi élet során is elengedhetetlen és mi magunk is tehetünk ellene csökkentett energiafogyasztással, illetve az általános fogyasztási szokásaink megváltoztatásával.
Például:
- zuhanyozzunk fürdés helyett
- zárjuk el a csapot fogmosás közben és szappanozáskor is
- ha csak lehet, tegyük le az autót, járjunk kerékpárral vagy gyalog
- annyi élelmiszert vásároljunk, amennyit el is fogyasztunk
- hagyjunk fel az impulzusvásárlásokkal
- télen csökkentsük egy-két fokkal a lakás hőmérsékletét
- felejtsük el a klímát, keressünk alternatív megoldásokat a hőmérséklet okos szabályozására
Ha szeretnénk megfogni a klímaváltozás hatásait hétköznapi szinten, akkor talán az emelkedő hőmérséklet a leghatékonyabb példa erre. Én is, a családom is, az ismerősök és a barátok is érzik – mindannyian érezzük, hogy valami megváltozott. A nyár nem az a nyár, és tél nem az a tél, amit ismerünk, amit megszoktunk, amilyen kép az évszakokról bennünk él. Túl forróak a nyarak és az igazán forró, az elviselhetetlenül forró napok száma évről évre emelkedik, a nyár pedig mélyen belehúzódik az őszbe. Egyre több évben könyveljük el azt, hogy ez megint egy aszályos év volt. De eltolódik a tél is, valahogy az se az igazi. Nem sokára itt a nyár ismét, és mi, itt Európa közepén is érezzük már a változást.
Szerencsére egye többen vannak azok, akiknek fontos a Föld jövője, akinek pedig fontos a Föld jövője és egészsége, az nem a klímát kapcsol majd, ha nagy a hőség, hanem előrelátóan fákat ültet, hogy árnyék legyen. Kertet gondoz, ápolja, védi, ügyeli azt, hogy legyen hűs terület, ahová menekülni lehet a forróság elöl, és ami élelmet is terem.
A Zöld Követ Egyesület, valamint a Ficsak által szervezett környezetvédelmi aktivitásaink okán, például az évente ismétlődő virágültetések miatt – jómagam kíváncsian figyelem a kerteket, udvarokat a környezetemben. Városokban a leggyakoribb, de egye több vidéki udvaron is látni, hogy a régi udvarképet, ami jellemzően tele volt gyümölcsfákkal, virágágyásokkal, meg bokrokkal- először felváltotta a szigorúan alacsonyra vágott gyep, a gyepet meg a térkő meg a műfű…. mert azzal nincs dolog. Mert a füvet nyírni kell, a virágágyásokat gyomlálni kell, és a gyümölcsfák is munkát kívánnak. De talán egyre többen leszünk azok, akik számára a kerti munka, meg a földdel kapcsolatos kétkezi munka értelmet nyer és ÉRTÉKES lesz újra.
Mert a klímaváltozás megállítását azzal is segíthetjük, ha visszacsalogatjuk az ÉLETET, a növényeket környezetünkbe. Ha oxigént termelő parkokat telepítünk, facsemetéket ültetünk, ha nagy területeken erdősítünk újra. Ha előrébbvaló lesz a kertekben újra a gyümölcs meg az árnyék, mint a ’rend’. Mert nem csak meghökkentő látvány, ahogy geometriai pontossággal állnak a műanyag fűszálak a forró Nap alatt, de egyben szomorú jövő felé is mutatnak.
A Zöld Követ Egyesület kiemelt programja a Zöld követ hálózat – Zöld követ és Zöld pecsét program az iskolai közösségek számára – e kezdeményezés a 2022/2023-as tanévben indult el a magyar közoktatás iskolai közösségei számára, hogy az együttgondolkodás, és a közösség ereje által a fiatalok egyre szélesebb körét találja meg a fenntartható fejlődés gondolata. Rajzverseny is meghirdetésre került a gyereke számára, épp a Föld napja alkalmából.
A Zöld Követ Egyesületnél nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek minél korábban megtanulják, a klímaváltozás reális veszély. Szükséges ez a folyamatos edukálás, hogy amikor felnőnek, tudatos döntéseket tudjanak hozni bolygónk megóvása érdekében. Éppen ezért kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezettudatos oktatásra, a mostani tanévben több mint 100 iskola, közel 8000 diákja csatlakozott valamely programunkhoz, melyre nagyon büszkék vagyunk.
Az éghajlatváltozás valódi veszélyt jelent a bolygóra, és a fenntartható megoldások keresése létfontosságú a jövő generációinak életéért. Nagyon fontos, hogy a maga szintjén minden ember próbáljon apó lemondásokkal, fókuszváltással és az élhető élet irányába mutató tevékenységgel segíteni a jövő megőrzését.
(A cikk szerzője: Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület alapítója)