A Zöld Követ Egyesület a Felelős Szülők Iskolája szakmai vezetésével az Konferencia Európa jövőjéről programsorozat részeként tartott beszélgetést tegnap, 2022. március 2-án a Villányi úti Konferenciaközpontban Táplálkozás, testmozgás és lélek – a covid hatásai a gyermekekre – a védőnő, az olimpikon-gyógypedagógus és a közérzet specialista szemszögéből címmel. Az eseményt Tibenszky Moni Lisa, újságíró, a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője moderálta.
Az elmúlt két év járványügyi korlátozásai nagy hatással voltak mindannyiunkra, de talán leginkább a gyermekek és kamaszok életére. Sajnos az izoláció, a digitális oktatás sok mentális problémát erősített fel kicsik és nagyok életében egyaránt. Az UNICEF nemzetközi felmérése szerint – amely a hazai állapotokat is jól tükrözi -, hét gyerekből egyet érint az, hogy a pandémia hatására mentális problémával küzd. Ez az alvászavartól, étkezési zavartól, a játékfüggésen át sok módon megnyilvánulhat. A jelenség az iskolai létben is szembetűnő, hiszen soha ennyiszer nem találkoztunk pánikrohammal, megmagyarázhatatlan rosszullétekkel a tanórákon. Szinte minden felsős osztályban akad olyan, akinek egy számonkérés alkalmával pánikra utaló fizikai tünetei vannak, pedig korábban jól bírta a terhelést. Valami megváltozott. Sérülékenyebbek lettünk és idő kell a felépülésre, ráadásul most újabb tragédia, az orosz-ukrán háborús helyzet árnyékolja be a hétköznapjainkat.
Hérák Anita, védőnő naponta találkozik a legkisebbeket nevelő családokkal, ahol az alvás- és evészavarokon túl, nehezen kezelhetőbb viselkedésű, túlmozgásos, vagy éppen kedélyzavar jelét mutató kicsik vannak, akiknél egyre gyakoribb a szociális fóbia is. A pandémia miatti bezártság félelmetessé tette akár még a játszóterezést, kortárs közösségeket is. A félelmek mélyen beleivódottak a gyerekek lelkébe. Sok édesanya tanácstalan, félti gyerekét, hogy merje-e a közösségbe vinni, egy betegségből való kilábalás után. Nagy a dilemma, hogy kell-e az a születésnapi zsúr nekik, vagy inkább hagyják ki. Néha azonban kockáztatni kell és a félelem, az aggódás átragadhat a legkisebbekre is, így a szülőnek kell megnyugtatnia a lelkét, hogy legyen bátor és elővigyázatosan, de menjen a közösségbe, mert az öröm megélése fontos minden életkorban. Szánjunk most még több időt és alkalmat arra, hogy együtt legyünk a gyerekekkel! De nem kell bonyolult dolgokra gondolni. Játszani, színezni, bújócskázni, együtt lenni szabadon a természetben, figyelni arra, hogy kijátszhassák a gyerekek magukból a feszültséget, szorongást. A jó hír, hogy a játék önfeledtsége pedig minket is feltölt majd.
Ezt vallja Nagy Tímea olimpikon, vívónő, gyógypedagógus is, aki bátran állítja, hogy a legfontosabb, hogy azt csináljuk, amit szeretünk. Ne engedjük, hogy a félelmeink eluralkodjanak rajtunk, azt átragasszuk a gyerekeinkre! Hogy az állandó szorongás, rettegés megakadályozzák azt, hogy élvezzük az életet és szeressünk élni. Sportolóként tanulta meg, hogy ne gondoljon túl semmit. Az adott pillanatot abban a valóságban fogja föl, és élje meg, majd reagáljon rá. Ez egy remek módszer arra, hogy ne aggódjunk azért, ami még meg sem történt. Sportolóként is ezt tette. Egy kudarc, csalódás után másnap ismét a páston volt és dolgozott a céljaiért. Többek között ezért fontos a sport, vagy egyéb hobbi. Ezek a tevékenységek elkötelezetten beépülnek az életünkbe, keretet adnak és tovább lendítenek a nehézségek során. Akkor is, amikor céltalannak és kilátástalannak érezzük a helyzetet.
A sportolónő szerint a motiváció is egy velünk született adottság, így a legkisebbeket is abban kell támogatni, hogy kipróbálhassák mindazt, amit szeretnének, amerre indulnának, ami örömet ad nekik. Bíztatni kell őket abban, hogy a saját képességeiket kibontakoztathassák. A motiváció velünk születik, valahol mi tesszük tönkre a gyerekeinkben. Adjunk lehetőséget többféle sport, hobbi kipróbálására, keressünk példaképeket számukra. Csináljuk együtt, mutassunk mi magunk is példát, hogy előre tekintünk és csak annyit engedünk be a félelemből, aggódásból, ami elkerülhetetlen. Nagy
Tímea higgadtsága, megfontoltsága könnyebbé teheti ezt a nehéz időszakot.
Aznar-Martiner Izabella, zumbaoktató, közérzetspecialista a fókuszra figyelmeztetett bennünket, hiszen, amire figyelünk, aminek energiát adunk, az növekszik. Így a belső világunk külső környezetünkben is tükröződik. Minden nehézség ellenére merjünk élni, örüljünk az életnek! Legyen mindenki megértő és kedves, nem csak másokkal, hanem magával szemben is. Figyeljünk oda a saját érzéseinkre is és töltődjünk. Mozgással, zenével, barátokkal, természetben töltött idővel. Játsszunk a gyerekeinkkel, mert ők még bele tudnak feledkezni egy-egy cselekvésbe. Nem aggódnak a jövőn állandóan. Próbáljuk meg mi is megőrizni a hitünket abban, hogy minden rendeződni fog a lehető leghamarabb és emberhez méltó, harmonikus életet élhet ismét mindenki.
Végezetül pedig: soha ne feledjük, minden nehézség ellenére is örüljünk az életnek!
