Ma már megkerülhetetlen a jövőt megtartó hulladékkezelés és ebből kifolyólag nagy hangsúlyt kap szerte a világon az újrahasznosítás is. Március 18. az Újrahasznosítás világnapja, amely idén 4. alkalommal kerül megrendezésre.
Jelszava: Újrahasznosítás a jövőbe – újragondolni szabad!
A jelszavak és az ünnepnapok azonban kevésbé érnek célt, ha a mindennapokban, a saját háztartásunkban nem tudjuk ezt alkalmazni, ha a saját nyelvünkre nem tudjuk ezt az üzenetet lefordítani. Ha saját szokásainkba, a hétköznapi rutinba nem tudjuk ezt beépíteni.
Mit tehetünk mi hatékonyan és valódi értékkel bíróan ezeken a területeken?
Csak azt vegyük meg, amire tényleg szükségünk van, és csak annyit vegyünk meg, amennyit valóban felhasználunk. Ha ezt az egyszerű gondolatot a magunkévá tesszük, akkor máris közelebb kerülünk a megoldáshoz. Kevesebb olyan anyaggal (hulladékkal) kell megküzdenünk, amely teret vesz el az otthonunkból. Egészséges esetben senki sem szeret lomok között élni, és ha a funkcióját vesztett, már nem használható tárgyakkal zsúfoljuk tele otthonunkat, az előbb utóbb megtelik és elvesz az életteret tőlünk. Vagy arra kényszerít, hogy megszabaduljunk a tárgyaktól és itt következik egy másik nagyon fontos kérdés, hogy hogyan szabaduljunk meg a felesleges dolgoktól? Elsősorban a csomagolóanyagoktól, amelyek szinte megkerülhetetlenek- vagy annak hisszük őket. Nem mindegy, hogy az otthonunkból kikerülő tárgyakkal, a csomagolóanyagokkal mi történik, de ahhoz, hogy azok ne szennyezzék mérhetetlenül a környezetet, a megfelelő módon kell elhelyeznünk azokat. Vagyis szelektíven kell gyűjtenünk és a megfelelő, szelektív konténerbe kell elhelyeznünk, hogy a hulladékkezelő cégeknek esélye legyen azok újrafeldolgozásra.
Mi az újrafeldolgozás (recycling)?
A termék, tárgy vagy csomagolóanyag a maga anyagában való újrahasznosítása. Az eljárás szerint a hulladékot anyaguk szerint szigorúan szétválogatva másodlagos nyersanyagként dolgozzák fel és akár eredeti funkciónak megfelelően újragyártják az adott terméket vagy valami egészen mást készítenek belőle. Jó példa erre a pet palack, amiből az újrafeldolgozás után készülhet újra palack, de akár pulóver vagy takaró is.
Az újrafelhasználás (újrahasznosítás) során viszont úgy terveznek meg egy tárgyat, maradjunk a csomagolóanyagnál, hogy az újra meg újra felhasználható legyen. A legjobb példa erre az üvegpalack, befőttesüveg betétdíjas visszavásárlása. Ilyenkor a megfelelő tisztítás után (újrafeldolgozás nélkül) kerül ismét forgalomba az üveg.
Szemléljük kreatívan otthonunk tárgyait, a hulladékot is
A saját háztartásunkban is van mozgásterünk az újrafeldolgozásra, az újrafelhasználásra és újrahasznosításra is. Amikor például a használt ruháinkat továbbadjuk, ruhabörzét csapunk, egymás között cserélgetjük a ruhákat, de az is, ha használt ruhaboltban vásárolunk, akkor újrafelhasználást végzünk. Újrafeldolgozás nélkül benn tartjuk a körforgalomban a ruhákat, így megnöveljük azok felhasználásának idejét.
Ha a befőttes üvegeket minden szezon előtt kimossuk, és újra megtöltjük friss befőttel, akkor is újrahasznosítást végzünk. Ha a befőttes üvegeket kimossuk és lakásdíszként, vázaként vagy mécses tartóként használjuk fel, az szintén az újrahasznosítás körébe tartozik.
Más kérdés, ha egy tárgynak nem csak az eredeti rendeltetését változtatjuk meg, hanem anyagában is megváltoztatjuk. Például műanyagot ragasztunk össze fémmel, vagy fával, esetleg papírral. Ez bizonyos értelemen újrafeldolgozást is jelenthet. Például amikor CD-ből készítünk ékszert, akkor műanyagot és fémet ragasztunk össze.
Az ilyen jellegű „átalakítás” igencsak megnehezíti a másodlagos funkció betöltése után a hulladékkezelést. Hiszen egy több anyagból álló tárgyat hozunk létre (kompozitot), amit nehezebb újra feldolgozni és újrahasznosítani a későbbiek során
Ennek ellenére igenis jó út a családok előtt a saját háztartásban is az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás is. Leginkább azért, mert erősíti a hulladékkezeléssel kapcsolatos tudatosságot. Segíthet abban, hogy nemet tudjanak mondani új dolgokra, hiszen ha a feleslegesé vált tárgyak esetén hajlandóak kreatív módon új funkciót találni, akkor használatban „életben” tartják azokat a tárgyakat a háztartáson belül.
Fontos alapelv azonban, hogy szemétből ne termeljünk soha szemetet, vagyis, ha nagy átalakításokat végzünk egy bizonyos tárgyon és több anyag egybedolgozása kell az új funkció miatt, akkor gondolkodjunk el rajta, hogy valóban környezetet kímélő e az átalakítás, vagy sem.
Ha azonban a válasz igen, és kreatív módon tudjuk akár a legkisebb papírfecnit, üveget, maradék fonalat vagy textilt felhasználni, akkor tegyük meg. Ha újrafestve tovább szolgálhatnak minket a bútoraink, akkor fessük le azokat. Mert minden tárgy körforgásban eltöltött napja, aranyat ér. Addig se terheli hulladékként bolygónkat.
cikk forrása: Ficsakblog.hu