A körfogásos gazdálkodás, valamint a hulladékgazdálkodás egyik alapköve, hogy a hulladék a lehető legnagyobb mértékben, a megfelelő szelektálás után a megfelelő helyre kerüljön. Ám amíg az emberek egy része csak kevés felelősséget érez a rá háruló – a hulladék ésszerű, biztonságos és akár újrafelhasználhatóság, akár környezetvédelmi szempontok alapján fontos – gyűjtésével, elhelyezésével kapcsolatban, addig nagyon fontos az edukáció ezen a területen is.
Szebenyi Péter környezetmérnököt kérdeztük az illegálisan lerakott hulladékgyűjtéssel kapcsolatban.
A szakember célja, hogy a környezetvédelem az emberek mindennapjainak a részévé váljon, a napi jó cselekedetek egyikévé. A nevéhez fűződik több zöld megmozdulás, például a „cigicsikkmentes” kihívás, évszakos zöld kampányok, de egyben a Hulladékvadász mozgalom ötletgazdája is.Továbbá korábbi alapító elnöke a JÖN Alapítványnak 2020 végéig.
Jelenleg a Klímapolitikai Intézet munkatársa, ahol környezet- és klímavédelmi kérdésekben szakmai munkát végez.
A környezetbe illegálisan került hulladékok begyűjtése, a környezet nagytakarítása önként vállalt feladat hogyan kezdődött?
Szokták mondani, hogy lustaság fél egészség, de ezt megfordítanám: a tisztaság fél egészség. Számomra a környezetvédelem az egészségünk záloga is, hiszen csak tiszta környezetben tudunk hosszú távon is egészségesek maradni.
Főként e célból és a természet megóvása érdekében kezdtem foglalkozni a környezetvédelemmel, lettem környezetmérnök, majd később Hulladékvadász is.
Milyen típusú hulladékkal találkoztatok a legtöbbször?
Számtalannal, felsorolni is alig lehet és megdöbbentő, hogy ebben a kérdésben nincs határ. Az általános háztartási hulladéktól kezdve, ami magába foglalja a tejfölös meg a samponos dobozokat, a beszáradt körömlakkokat, műszaki cikkeket, régi kazettákat, dvd-ket is. Kikerülnek a természetbe a füle nincs bögrék, lepattant zománcú fazekak, konzerves dobozok, megrepedt kerti, műanyag bútorok matracok, befőttes övegek mázsaszám. kitört lábú székek Folytatható a sor a végtelenségig, mert említhetjük akár a toxikus cigarettacsikkeket, meg a vegyi anyagokat, sőt akár emberi szerves hulladékot is minden további megfontolás nélkül simán leraknak a természetben emberek. El se lehet képzelni, mi minden csúfítja, károsítja a természetet.
Az emberi hanyagság, átgondolatlanság határtalan. A probléma legtöbb esetben az, hogy nem mindenki érez felelősséget se szűkebb, se tágabb környezete iránt, máskor meg a hulladék leadási kihívásokban keresendő az oka annak, ha valaki egyszerűen kiviszi a természetbe a szemetet.
De azért én azt gondolom, ha valaki már autóba rakta a szemetet, annyi erővel akár egy legális hulladéklerakó helyre is elgurulhatott volna vele. Általánosságban azonban elmondható, hogy az utóbbi években az emberek gondolkodása és a rendszer, amiben élünk előnyére változott. Tehát bizakodó vagyok.
Milyen arányban láttok, láttatok kifejezetten veszélyes, akár mérgező szemetet? (olajok, festékek, vegyi anyagok)
Jelenleg nem vagyok olyan aktív Hulladékvadász, mint a covidos időszakot megelőzőleg, de így is gyakran részt veszek hulladékgyűjtési akciókon.
Általánosságban elmondható, hogy veszélyes hulladék kevesebbszer ugyan, de akkor nagy mennyiségben volt fellelhető egy-egy adott helyen, döntő többségben építési és kommunális hulladékkal együtt helyezik ki a természetbe azokat hazánkban.
Mekkora arányban találkoztok ruhákkal, textil hulladékkal az illegális szemétlerakó helyeken?
Kimondottan nem jellemző, de nyilván kismértékben előfordulhat. Főként egyes házak lomtalanítás alkalmával, amikor a lomok elszállításával megbízott cég a megbízástól eltérően máshova viszi a drága pénzen elszállításra összeválogatott hulladékot. Sajnos sok ilyen esetről tudunk, ez a magatartás jellemző sajnos. Az kevésbé fordul elő vagy valaki kivisz egy zsák ruhát az erdőbe, de az sem kizárt. Pedig ma már a használt, megunt ruhákkal kapcsolatban változott egy kicsit a közgondolkodás – egyre többen érzik úgy, hogy a megfelelő helyre kell vinni, ha már nem kellenek a ruhák.
Egyre több csere-bere börze alakul, ma már nem ciki használt ruhát elfogadni, vásárolni, sőt zöld gondolkodásra vall.
Ez nagyon fontos, mert felmérhetetlenül nagy része kerül még így is szemétre. De ez akkora téma, hogy ebbe bele se kezdek most.
Milyen az arány a műanyag csomagolóanyagoknál? Nagy mennyiségben kerül ki csak úgy a természetbe nejlonzacskó, bevásárló táska, pet palack?
Erre nincs kimondott felmérés, vizsgálat, de gyakori látvány településeinken, az utcán eldobált pet palackok, zsebkendők, cigaretta cikkek. Felmérések nélkül is mindenki láthatja: RENGETEG. Az utóbbi, a cigaretta csikk kimondott problémát okoz minden településnek, illetve a környezetnek is. 1 cigarettacsikkben akár 7000 féle toxikus kémiai anyag is lehet, ami a csikk bomlása során súlyosan mérgezi környezetünket.
Te hogy látod, mennyi-egyébként még használható vagy újrahasznosításra alkalmas tárgy kerül ki az illegálisan a környezetbe?
Sok, maga a hulladék, definíció szerint azért hulladék, mert újrahasznosítható. Megunt bútorok, elektronikai készülékek, fém vagy műanyag tartalmú termékek sokaságát láttam, láttuk. Olyanokat is, amik csak egy kis törődést igényeltek volna, egy apró szereléssel, egy szöggel, vagy egy kis festéssel már új életet kaphattak volna. A szomorú, hogy néha még arra se lett volna szükség.
Nem azért dobták ki, mert minimális munkát igényelt volna, hanem azért, mert egyszerűen megunták, vagy foglalta a helyet otthon.
Hogyan lehetne ezen a felelőtlen, a környezetet szennyező attitűdön hatékonyan változtatni? Segíthet ebben a szemléletfejlesztésben a közösségi média? Hogyan lehetne fejleszteni a személyes és a társadalmi normákat megfelelő irányba? Befolyásolhatja e hulladékkezeléssel kapcsolatos attitűdöt, javíthatja- e a kultúrát ha nő a környezettel, a környezetvédelemmel kapcsolatos tudás?
Személyes véleményem az, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni, ilyen a közösségi média is. Korábban zöld civil vezető voltam, ahol azt tapasztaltam, hogy az emberek inkább embereket, mintsem weboldalakat, csoportokat vagy szervezeteket követnek. Ennek egyszerű az oka: nem tudnak oly mértékben azonosulni velük.
Környezetvédelmi influenszerként naponta tapasztalom, hogy a jó példa ragadós. Ezért is van NAGY felelőssége annak, aki ilyen témában is megnyilvánul. Az influenszer definíciója szerint is (befolyásol) „hatást gyakorol” másokra és tényleg van hatása.
A szemét összegyűjtése fontos, de felelősségteljes feladat is. Akkor is, ha az önkéntes alapon működik – beszélnél ennek a folyamatnak az alapvetéseiről? Mi hogyan történhet?
Az önzetlenség nagyszerű emberi tulajdonság. Az, aki szemétszedést szervez önzetlenül, időt és energiát, de pénzt sem spórol a megvalósításra. A cél nemes, de kellő körültekintést igényel. Fontos minden esetben okosan átgondolni az akciókat. Hol szedjük a szemetet, kinek a telkén? Engedélyköteles? Ki viszi el az összegyűjtött hulladékot, mennyibe kerül az? Hány ember lesz az akción? Balesetvédelem? Egészségvédelem? S nem utolsó sorban a megfelelő toborzás (marketing) is fontos a sikerességhez.
Mit tegyen az, aki szeretne ebbe a körforgásba, valamint a körforgásos gazdálkodást elősegítő munkába bekapcsolódni?
Mindenképpen vizsgálja meg az életmódját. Kis lépésekben haladjon. Ne akarjon minden áron egyből mindenen változtatni. Például csatlakozzon a Műanyagmentes július kihíváshoz, ami egy nagyszerű kezdő lépés, és épp aktuális is. De ahogy mondani szoktam, a környezetvédelem NÉLKÜLED nem sikerülhet!
A cikk a KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 projekt támogatásával készült.
