A közösségi kertekről sokunknak csak hallomásból van információja, a legtöbb ember nem is tudja pontosan mi fán teremnek ezek, és hogyan működnek valójában. Ezek a kiskertek elsősorban nagyvárosokban, különösképpen Budapest zöldövezeteiben találhatók: a régi klasszicista bérlemények és a lakótelepek emeletes házai között megbúvó kis zöld oázisok.
De mi is valójában a közösségi kert?
A közösségi kert általában egy formális kerttípus, a helyi lakosság azon része használ, akik nem rendelkeznek az ingatlanukhoz tartozó saját kertrésszel. A közösségi kertek általában közös tulajdonban vagy használatban vannak, a feladatok és a benne lévő parcellák megosztottak a kertet művelők között. A kerteket olyan urbánus övezetekben alakítanak ki, ahol a friss zöldség-gyümölcs ritka vagy nehezen beszerezhető, nincsenek a közelben termelői piacok, zöldséges bódék. Jellemzően kerítéssel körbevettek, és nem állnak rendelkezésre bárki számára – csak a kertet művelők léphetnek be a területére. Új típusú, sokak számára hozzáférhető kertek jöttek létre plusz létesítményekkel pl. kávézókkal és a játékterekkel.
Még pár évtizeddel ezelőtt csak a parkok, a zöld szigetek és a lakóépületek környezetében lévő, növényekkel beültetett felületek számítottak a városi zöldfelületgazdálkodáshoz tartozó területeknek, mára szerepet kaptak a vertikális kertek, a tetőkertek és egyre nagyobb jelentőségűek a közösségi kertek is.
Közösségi kert történelem
A közösségi kertek kultusza Angliából indult és innen terjedt el világszerte, s vált napról-napra egyre népszerűbbé. Egyik megálmodója, Ebenezer Howard mondhatni látnoki képességeinek köszönhetően ’fedezte fel’ a jóléti közösségi kerteket. A közösségi kertészeti tevékenység hosszú múltra tekint vissza. Az Egyesült Királyság délnyugati részén található Cornwall például többek között a 2000 éves közösségi kezelésű telkeiről híres. A II. világháborúban pedig ezek a kertek mentettek meg sok embert az éhhaláltól. Az Országos Kertészeti Egyesület szerint az Egyesült Királyság összes háztartásának 35%-a termel élelmiszert otthon vagy közösségi kertben. Egyre nő a városi területeken élők élelmiszercélú növényekkel való kertészkedők száma. A fiatalok is egyre nagyobb arányban kezdenek kertészkedni leginkább a 18-34 éves korosztályból.
A közösségi kertek több országban már gazdaságilag is szabályozottak. A közösségi kertészetet közösségi jellege határozza meg; a lakosság közösen dolgozik egy kert közös haszon érdekében történő fenntartásában. A közösségi kertészkedés előnyei: összetartó közösség, jobb fizikai környezet és friss ’kézműves termék’.
A közösségi kertek típusai
Többféle különböző közösségi kert létezik.
Lokális vagy helyi közösségi kertek
A közösségi kertek legelterjedtebb típusa, amikor emberek egy csoportja közösen termeszt gyümölcsöt, zöldséget vagy különféle dísznövényeket. Általában magán vagy nyilvános területen találhatóak, ahol a közösség tagjai bérelhetnek parcellákat havi vagy éves díj fejében.
Lakótelepi, társasházi közösségi kertek
Ezen kerttípusoknál a kert gondozását a karbantartását a házban vagy más, nagyobb lakóközösségben (pl. lakótelepen, lakónegyedben) élő emberek végzik.
Intézményi közösségi kertek
Ezen közösségi kerteket általában valamilyen civil szervezet működteti, aki (kerti) szolgáltatást nyújt a helyben élők számára. Ezek az előnyök lehetnek mentális vagy fizikai rehabilitációs jellegűek.
Demonstratív közösségi kertek
Általában oktatási, edukációs célokat szolgáló kertek, ahol gyakran tartanak szemináriumokat és előadásokat a kertészkedésről, és biztosítják a szükséges eszközöket és szerszámokat a közösségi kert gondozásához.
Jelenleg több mint 80 magyar vonatkozású közösségi kert működik, és Budapest mellett Győrben, Pécsen, Pomázon vagy Gyulán is megtalálhatóak.
A közösségi kertek kedvezően hatnak az emberi kapcsolatokra, mai rohanó világunkban a közös célok és hobbik mentén összekovácsoló erővel bírnak. Az ültetésnek, a közös öntözésnek és a frissen kikelt hajtások gondozásának köszönhetően új, akár életre szóló barátságok is születnek.