Minden apró papír fecni, morzsa, újragondolt tárgy segíthet Földünk megőrzésében. Az Újrahasznosítás világnapjának ünneppé nyilvánítása kapcsán több teória is létezik, de a legvalószínűbb az, hogy 1994-ben Texas-ban fogalmazták meg először, hogy szükség van egy olyan napra, amely az újrahasznosításra fókuszál.
Több, mint 10 évvel később, 2005-ben az UNESCO végül úgy döntött, itt az ideje az újrahasznosítás problémájára ezzel a világnappal felhívni a figyelmet és a hétköznapi embereket is bevonni ebbe a küzdelembe. Mert nagyon fontos rálátni erre a problémára és a környezetvédelem érdekében közös megoldásokat keresni az újrahasznosíthatóságra.
Hogyan segíthet az újrahasznosítás?
- Egy kis figyelemmel is már hatalmas mennyiségű szeméttől óvhatjuk meg környezetünket.
- Az újrahasznosított tárgyakkal a természeti erőforrások megőrzését segíthetjük elő. Aminek új esélyt adunk, az tovább szolgálhat minket, nem kell új tárgyakat vásárolnunk (és gyártani a mi igényeink miatt), az újrahasznosított anyagok újra alapanyagként funkcionálhatnak.
- Amit megőrzünk az otthonunkban, vagy átalakítással új funkciót adunk neki, az az energiafelhasználás csökkentésében is segíthet. Továbbá nagyon erős szempont, hogy az újrahasznosítással alapanyaggá formált „tárgy” jellemzően kevesebb energiával állítható elő, mint akkor, amikor a nulláról indul egy gyártási folyamat.
- Járulékos pozitív hatása az újrahasznosításnak, hogy csökkenhet a levegő, valamint a vizek, földek szennyezése.
Nem kell szupererő se extra kézügyesség
Sokan azonban nehezen nehezebben teszik magukévá ezt a szemléletet, mert úgy vélik, otthon, saját háztartásban ehhez nem adottak a lehetőségek, vagy nem elég ügyes kezűek ahhoz, hogy A tárgyból B tárgyat alkossanak. Pedig nem kell legendás ügyességgel bánni a tárgyakkal ahhoz, hogy valami ne kerüljön szemétre.
Alapelv azonban, hogy szemétből nem „alkotunk” szemetet. Vagyis ha lehet, hagyjuk a műanyagpalackokat békén, (kerüljön szelektív kukába) és válasszuk az újrahasznosítás olyan formáit, ami anélkül kivitelezhető, hogy alapvetően megváltoztatnánk a tárgy anyagösszetételét. Mert minél kevesebb fajtájú anyagból készült a tárgy, annál könnyebb aktuálisan és majd később is biztosítani a megfelelő hulladékkezelést, mely során komponensekre kell szedni ahhoz a tárgyat, hogy a megfelelő hulladéktárolóba kerüljön.
Egy példa: ha egy papírtányért szeretnénk újrahasznosítani és például egy falóra alapjának felhasználni, de az „időt” ráragasztott műanyag gyöngyök jelölik, az nem jó megoldás, hiszen a papír egy olyan plusz anyag komponens kapott, ami lassúbb lebomlási idővel rendelkezik. A papír pár hét, hónap alatt elbomlik, a műanyag meg tudjuk, hogy nem.
Ugyanez igaz a műanyag palackokból vagy flakonokból előállított „eszközökre, játékokra” is. Ha az újrahasznosítás annyit tesz, hogy egy ásványvizes palackot egy alkalom helyett száz alkalommal használunk vízszállításra, tárolásra – az okos döntés. Ám, ha a palackot apró darabokra vágjuk, üvegfestékkel megfestjük, és tegyük fel, egy műanyag halat készítünk belőle, amit ráragasztunk egy „mű” akváriumra, az valószínűleg nem sokat javít a helyzeten.
„Újraszappan” házilag?
Lehet azonban kreatív módon nyúlni ehhez a feladathoz is. Tételezzük fel, hogy egy ideje nem használunk flakonokban árusított folyékony szappant, mert nem szeretnénk vásárlásainkkal tovább növelni földünk műanyag szennyezésének mértékét. Szappanra váltottunk, mégpedig olyan szappanra, amelyet vagy teljesen csomagolásmentesen szerzünk be, vagy papírcsomagolásban.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi történjen a fürdéskor, kézmosáskor megmaradt apró szappandarabkákkal. A jó hír az, hogy érdemes azokat összegyűjteni és egy csak erre a célra használt meleg vízfürdőben megolvasztani. Formákba öntve, illóolajokkal, virágszirmokkal, kávészemekkel gazdagítva új, tökéletes higiénés terméket állíthatunk elő. Igazán kézügyesség sem kell hozzá, csak elszántság és akarat.
Van, aki a chipses zacskókat hasznosítja újra – virágcserép helyett használja vagy amíg bírja a tasak, uzsonna csomagolásra. Mert az is újrahasznosítás, ha újra meg újra bevetjük az eredeti funkcióját vesztett tárgyat a háztartásban. Jó példa erre a tejfölös vödör, amit számos magyar háztartásban használnak ételtárolásra, szállításra. (Ki nem kapott már levest, pörköltet, krumplipürét tejfölös vödörben?)
Az újrahasznosításhoz és az ebből fakadó értékek felleléséhez, megteremtéséhez éles szemre és kreatív gondolkodásra van szükség. Akkor nem kerül a leszanált függöny a szemétbe csak úgy, mert meglátjuk benne a lehetőséget, így méretre szabva péksütemények meg gyümölcs tárolására, szállítására használható kis zsákokat varrhatunk belőle. Ahogy egy kinyúlt pólóból is remek bevásárlótáska születhet.
A megoldás a szemünk előtt van, kézközelben sokszor. Érdemes meglátnunk – legalább otthonunk falain belül- a feladatot. Legyünk bátrak, szemfülesek, kreatívak. Merjünk szokatlan módon gondolkodni, átlépni határokon. Nagyon megéri. Mert minden – megfelelő módon- megejtett újrahasznosítás földünk mentését segíti elő.
Amennyiben ehhez tényleg nem érezzük elég kreatívnak magunkat, akkor nagyon ügyeljünk arra, hogy minden egyes, háztartásunkból kikerült, szemétre szánt tárgy a megfelelő hulladéktárolóba kerüljön. Szelektáljunk nagyon szigorúan.
A cikk forrása: https://ficsakblog.hu/
———————————————–
A Zöld Követ Egyesület kiemelten fontosnak tekinti, hogy hazánkban is széles körben felhívja a figyelmet a környezetszennyezés veszélyeire és következményeire. „Egyesületünk célja a természeti és környezeti értékek megismertetése, a felnövekvő generáció edukálása, programok szervezése, a környezettudatos magatartás kialakítása és jelentőségének ismertetése. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet, hogy mindenki tegyen közvetlen környezetéért, Földünk megóvásáért. Civil szervezetünk tagjai elkötelezettek a környezet szeretete, védelme iránt.”
E cél érdekében hulladékmentes kihívást intézett iskolai közösségek számára,
„A 2022/2023-as tanévben elindítjuk a HULLADÉKMENTES KIHÍVÁS A KÖZOKTATÁS KÖZÖSSÉGEINEK c. programot a magyar közoktatás iskolai közösségei számára. Tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy elősegítsük az együtt gondolkodást, a közösség ereje általi cselekvést, miközben a fiatalok széles körében népszerűsítjük a fenntartható fejlődés gondolatát.
Az esemény védnöke: Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnöke és Tamás Ilona, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ igazgatója.
A Zöld Követ egyesület hulladékmentes módszertanának lényege, hogy minimálisra csökkenjen a mindennapi életvitel során keletkező hulladék-, valamint szemét mennyisége. A fókuszt arra helyeztük, hogy minimálisra csökkenjen, nem pedig arra, hogy elérjék a közösségek a teljesen mentes, nulla hulladék állapotot, mert ez nyilvánvalóan lehetetlen.
A program mottója: Gyakorlat teszi a mestert!
Módszertant adunk a pedagógus kezébe – a közösség a saját tempója szerint haladhat.
A program menete:
- A kapcsolódó regisztráló iskola vagy osztály megkapja a köszöntőt, majd ezt követően 30 kihívást (a kihívásba bármikor be lehet kapcsolódni és bármikor ki lehet lépni)
- A kihívások teljesítését igazolni kell (fotó és beszámoló)
- A teljesítményekért apró az életmód váltást támogató ajándékok járnak (szatyor, kulacs stb.)
- A zárórendezvényig tart a program, melyre a legkiválóbb intézmények kerülnek meghívásra
- 2023 év elején a legkiválóbb iskolákban a változásról filmet is forgatunk, melyet csatornáikon keresztül az oktatásirányítás szereplői is megkapnak.
A program regisztrációs felülete: https://www.survio.com/survey/d/S0L1F9B7J2K2A2C5L
A program a csatlakozó iskolai közösségek számára térítésmentes!”